A munkavédelem azokat az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatásokat ismeri el balesetnek, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következnek. Egy ilyen váratlan esemény során nem várt és nem kívánt következményeként a munkavállaló sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált szenved el. A baleset azonban csak akkor minősül munkabalesetnek, ha az szervezett munkavégzéssel összefüggésben következik be ;

Kvázi vagy majdnem baleset azok a „szerencsés” esetek, vagy más elnevezéssel „veszélyeztetések”, melyeket a balesettől kizárólag a személyi sérülés elmaradása határol el.
A munkáltatónak a személyi sérüléssel nem járó, rendellenes helyzetekben is intézkednie kell pl. a munkavégzés leállításáról, az érintettek (munkavállalók, hatókörben tartózkodók) értesítéséről; az esemény kivizsgálásáról; a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia soron kívüli ellenőrzéséről, a megelőző intézkedések megtételéről. Fontos, hogy ne csak a közvetlen okok feltárása és kijavítása történjen meg, hanem a közvetett okokra is kiterjedjen a vizsgálat.

A munkabaleset fogalma kapcsán fontos tudni, hogy mi minősül a szervezett munkavégzéssel összefüggésben állónak, ha a munkavállalót a baleset
•    a munkavégzés,
•    a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,
•    anyagvételezés, anyagmozgatás,
•    tisztálkodás,
•    szervezett üzemi étkeztetés,
•    foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és
•    a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele
•    során éri, a baleset bekövetkezésének helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.


1. A munkabaleset azonnali bejelentése és kivizsgálása

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell .

A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, munkavédelmi szakképesítéssel (pl. munkavédelmi technikus) vagy szakképzettséggel (pl. munkavédelmi szakmérnök, munkavédelmi szakember) rendelkező szakember végezheti el . Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni, de egyébként is részt vehet a kivizsgálásban.

A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában. Célszerű a kivizsgálásba a közvetlen munkahelyi vezetők, munkatársak bevonása is.

A kivizsgálás során szükséges a baleset közvetlen és közvetett okainak feltárása egyaránt.
A munkabaleset kivizsgálása során a munkavédelmi szakembernek fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. A kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A dokumentációban csatolni kell a munkavállaló szakmai képzettségét, a gép kezelésére való jogosultságát, az egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratokat, a munkaeszköz üzembe helyezéséről, időszakos biztonsági felülvizsgálatáról szóló okiratokat, a kockázatértékelést dokumentáló iratokat, a fényképfelvételeket, videó felvételeket, a belső szabályzatok vonatkozó részeit. A jegyzőkönyvre a végrehajtási jogszabály iratmintát ad , amelyen kódszámokkal kell a különféle adatokat jelölni.
A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni .

Konkrét esetben a munkavállaló ittas állapotára tekintettel a munkáltató a munkavégzéstől eltiltotta, de a munkavégzési helyen kijelölt számára egy pihenőhelyet, ahol a munkavégzés végéig tartózkodnia kell. A munkavállaló a délutáni órákban a kijelölt helyet elhagyta, és halálos balesetet szenvedett. A baleset a munkavállalót a munkahelyén a munkaviszonyával összefüggésben érte. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a munkából való eltiltást követően ténylegesen nem kellett munkát végeznie, mert a munkáltató utasítása folytán a munkahelyén tartózkodott.

A munkabaleset megítélése nem attól függ, hogy az a munkáltató telephelyén, vagy attól távol történik, hanem döntő ismérv a munkáltató érdekében történő munkavégzés. Ez tipikusan a telephelytől távol végzett, pl. értékesítés, kiszállítás során valósul meg. Eltérő a helyzet a más munkáltatónál végzett olyan munkavégzés esetén, amikor a munkavédelmi felelősség nem a munkaszerződésben rögzített munkáltatót, hanem a tényleges foglalkoztatót terheli. Ilyen például a munkaerő-kölcsönzés, amikor a munkavédelmi felelősség jogszabályi rendelkezés alapján a kölcsönbevevőt, vagyis a tényleges foglalkoztatót terheli.

A baleset munkavédelmi szempontú minősítése és kivizsgálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló közrehatott annak kialakulásában, vagyis megsértett valamely munkavédelmi előírást (nem viselte az egyéni védőfelszerelést vagy maga vette le a védőburkolatot), illetve éppen ittas állapotban végezte a munkát.
Amennyiben a munkavállalót a munkahelyen munkavégzés körében érte a baleset, az munkabalesetnek minősül függetlenül attól, hogy mi képezte a baleset bekövetkezésének konkrét okát. A sérült munkabalesetben való közrehatása a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaügyi jogvita, illetőleg társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos megtérítési per tárgya lehet.


2. A munkabaleset nyilvántartásba vétele, bejelentése és a jegyzőkönyv megküldése

A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie és be kell jelentenie a munkavédelmi hatósághoz.

A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani .
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:
-    a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
-    a halált, illetve a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;
-    a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;
-    speciális esetekben, pl. külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés, kirendelés a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak .
Súlyos munkabaleset esetén az előzőekben írt határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját.

Súlyos az a munkabaleset, amely a sérült halálát, a sérült magzata vagy újszülöttje halálát, valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okoz; a sérült önálló életvezetését gátló maradandó károsodását idézi elő, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okoz, a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart eredményez.

Az alábbi folyamatábrán összefoglaljuk baleset esetén követendő eljárást:

3. Javító és megelőző intézkedések

A munkabalesetek kivizsgálása, a közvetlen és közvetett okok feltárása alapján a hasonló balesetek elkerülése érdekében javító, megelőző intézkedéseket kell hozni a munkáltatónak.
Kötelező az intézkedés, amennyiben a munkahely, az egyéni védőeszközt a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette (baleset bekövetkezésében szerepet játszott) a munkavállaló egészségét és biztonságát, soron kívüli ellenőrzés  elvégzése.
Ellenőrizni szükséges, hogy a kockázatfelmérés és –értékelés során a munkabalesethez vezető okokra kiterjedt-e a szakemberek figyelme, illetve ha nem, akkor ezek elemzése is szükséges.
Például ha a munkavállaló térdre esett és térdsérülést eredményezett, akkor vizsgálandó, hogy a pillanatnyi egyensúlyvesztése egészségi ok vagy külső ok, pl. az egyenetlen, csúszós padló következménye-e. A helyi körülmények alapján azonosítani lehet, hogy a baleset egyedi eset, vagy többször is előfordul hasonló esemény. Utóbbi esetben célszerű ellenőrizni, hogy csúszásmentes védőlábbelit juttattak-e a munkavállalók az érintett üzemi területen.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy a munkabaleseti események minél szélesebb körben ismertté váljanak, ezért fontos, hogy
-    a munkavédelmi képviselő részt vegyen a munkabaleset kivizsgálásában;
-    az azonos, vagy hasonló munkafeladatokat végzőkkel megismertessék a baleset tényállását, a közvetlen és közvetett okokat;
-    a munkavédelmi oktatási tematikába beépüljön a baleset tanulságainak bemutatása;
-    a vállalaton belül széles körben megismerjék a baleseti eseményeket.


4. Munkavállalói kötelezettségek

A munkavállalókat is terhelik munkavédelmi kötelezettségek, amelyek egyik célja éppen a munkabalesetek elkerülése. Ennek érdekében kötelesen a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelő munkavégzésre, a munkatársaikkal kapcsolatos együttműködési kötelezettség teljesítésére.

A munkavállaló köteles akár a munkáltató utasításának teljesítését is megtagadni, ha azzal más személy életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, azaz, ha munkabaleset bekövetkezésének veszélyét észleli  Emellett, ha munkabaleset következett be, nem szabad elfeledni a további kötelezettségeket sem:
-    a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
-    a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.  
A jelentéstételi kötelezettség terheli a sérültet, és a balesetet észlelő más személyt is. A jelentést a munkát közvetlenül irányító személy felé kell megtenni. .


5. Vitás kérdések a munkabaleset kapcsán

A munkabalesetek felvetik a munkáltató felelősségét, előfordul a fenti, bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával a baleset eltusolására történő törekvés. Ugyanakkor a munkavállaló is mulaszthat.
A tisztázásra szoruló leggyakrabban előforduló kérdések a következők:
-    a munkáltató nem ismeri el a balestet munkabalesetnek,
-    vitatható, pontatlan a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma,
-    a munkavállaló megszegi jelentéstételi kötelezettségét.

a) A munkabalesetként történő elismerés
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e . Ettől függ, hogy bejelenti-e vagy sem a munkabalesetet, továbbá az esetleges kártérítési és a munkavédelmi hatósági eljárásban megállapított felelőssége (bírságolása mértéke). Ha az esetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell annak érdekében, hogy felléphessen, ami későbbi kártérítési igényét is megalapozza.
Ha tehát a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Ezt az ún. bejelentőlap kitöltésével teheti meg .
A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság hivatalból jár el, megvizsgálja a munkabaleset körülményeit és minősíti azt; továbbá az esetleges szankciókat kiszabja a munkáltatóval szemben .

b) A jegyzőkönyv tartalmának pontatlansága
Az előzőekkel összefügg a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma. Abban fel kell tüntetni a baleset körülményeit, okait, s ennek kapcsán kiderülhet, hogy a munkáltató esetleg nem tett eleget valamely munkavédelmi kötelezettségének. Ebből eredően különféle felelőssége megállapítására kerülhet sor (ld. az alábbi fejezeteket).

c) A jelentéstételi kötelezettség megszegése
Ha a sérült neki felróható okból a baleset jelentésével kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget, ennek következménye, hogy a bizonyítási kötelezettség megfordul: nem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a baleset nem munkabaleset volt, hanem őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt .
Ha az érintett munkavállaló egészségi állapotának romlása a munkavégzéssel vagy a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kóroki tényezőkkel hozható összefüggésbe, és a foglalkozási megbetegedést a munkáltató nem jelentette be, a munkavállaló – vagy halála, jogérvényesítést korlátozó állapota esetén hozzátartozója – a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.