Több érdeklődő olyan jellegű kérdést tett el, melynek középpontjában az állt:

- mi van akkor, ha a balesetet szenvedett munkavállaló maga is közrehatott (mulasztással, véletlen mozdulattal, figyelmetlenséggel) az őt ért baleset kialakulásában?

- a sérült munkavállaló közrehatása hogyan befolyásolja a baleset megítélését, ha egyáltalán van jelentősége a munkabaleset minősítésénél?

- milyen szerepe lehet a sérült közrehatásának abban, hogy jár-e neki balesti táppénz, vagy a társadalombiztosítás által finanszírozott kórházi és baleseti ellátás költségét a munkáltatónak meg kell térítenie?

- a munkáltató melyik esetben mentesülhet a munkavállalónak okozott kár megtérítése alól (egészségkárodás, elmaradt jövedelem, csökkent munkaképesség)?

- büntethető-e a munkavállaló, ha munkavédelmi jellegű feladatait elmulasztotta (nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének)?

A fentiekben megfogalmazott kérdésekre keresünk választ és próbálunk kimerítő tájékoztatást nyújtani minden érdeklődő számára.


A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések előfordulhatnak abban az esetben is, ha a munkáltató és a munkavállaló igyekszik maradéktalanul betartani a munkavédelmi szabályokat. A balesetek nagy részére igaz az un. „másodperctöredék-elv”, azaz egy rövid pillanatnyi figyelmetlenség is igen súlyos károkhoz vezet.

A munkavédelem a munkavállaló számára jog a biztonságos és az egészséget védő munkafeltételekhez, ezért ez a terület egyben az emberi jogok része, alkotmányos jog. Ezért, ha munkavégzés közben balesetet szenved el, a kérdés alapvetően úgy merül fel, hogy a munkáltató megsértette-e a munkavállaló biztonságos munkavégzéshez való jogát és sérült-e az egészsége, testi épsége.
A munkavédelem a munkáltató számára szigorú kötelezettséget jelent, melynek teljesítéséért, illetve teljesüléséért helytállni tartozik általános, elsődleges és objektív felelősséggel.

Hogyan értékelhető az az eset, ha a munkavállaló a balesetben maga is közrehat, akár vétkesen, akár akarat hiányában is?
Az alábbi esetek a munkavállaló közrehatásának különböző megítélését mutatja be a munkavédelmi kötelezettség (a baleset kivizsgálási szempontjából) és a társadalombiztosítás oldaláról. A munkavállaló közrehatásának munkajogi kártérítési felelősségi szempontú leírását önállóan mutatjuk be.

1. A baleset kivizsgálása és munkabalesetté minősítése

A munkabaleset fogalma kapcsán fontos tudni, hogy milyen tevékenységek minősülnek a szervezett munkavégzéssel összefüggésben állónak: ilyen, ha a munkavállalót a baleset
•    a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés;
•    anyagvételezés, anyagmozgatás;
•    tisztálkodás;
•    szervezett üzemi étkeztetés;
•    foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és
•    a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

A sérült közrehatásának feltárása munkavédelmi szempontból a munkabaleset kivizsgálásnak része, melynek során tisztázni kell a balesethez vezető körülményeket, fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi tényezőket, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére.

A baleset munkavédelmi szempontú minősítése és kivizsgálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló közrehatott annak kialakulásában, vagyis megsértett valamely munkavédelmi előírást (nem viselte az egyéni védőfelszerelést vagy maga vette le a védőburkolatot), illetve éppen ittas állapotban végezte a munkát.

Amennyiben a munkavállalót a munkahelyen munkavégzés körében érte a baleset, az munkabalesetnek minősül függetlenül attól, hogy mi képezte a baleset bekövetkezésének konkrét okát. A sérült munkabalesetben való közrehatása a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaügyi jogvita, illetőleg társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos megtérítési per tárgya lehet. Ebben a jogvitában, perben az eljáró hatóság, illetve bíróság felhasználja és a bizonyítási lejárásában értékeli a munkabaleseti jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat és a baleset kivizsgálása során keletkezet dokumentumokat.


2. A munkabaleset és üzemi jellege megállapításnak jelentősége

A baleseti ellátások előzetes biztosítási időre és szolgálati időre tekintet nélkül állapíthatók meg, szemben az általános ellátásokkal. Így baleseti táppénz akkor is megilleti az üzemi baleseti sérültet, ha a biztosítási jogviszonya (pl. munkaviszonya) első napján érné a munkabaleset, míg egyéb baleset, betegség esetén táppénzre csak akkor lenne jogosult, ha megelőzőleg rendelkezett volna már biztosítási idővel. Hozzátartozói nyugellátás (pl. özvegyi nyugdíj) is csak abban az esetben állapítható meg a hozzátartozó számára, ha az elhunytnak volt a nyugellátáshoz megkívánt mértékű szolgálati ideje. Az üzemi balesetben elhunyt sérült után megállapításra kerülő baleseti hozzátartozói nyugellátás azonban szolgálati idő hiányában is jár, ha az üzemi baleset időpontjában biztosítási jogviszonyban állt a sérült, tehát a társadalombiztosítási bejelentése rendben volt.

A baleseti ellátások az általánosnál hosszabb ideig folyósíthatók, így a baleseti táppénz két évig is megilletheti az üzemi baleseti sérültet, míg táppénz legfeljebb egy évig jár. Jóval magasabb a baleseti ellátások mértéke, a balesti táppénz ugyanis az alapjául szolgáló napi átlagkereset száz százaléka (felső határ nélkül), úti üzemi baleset esetén kilencven százaléka, míg a táppénz mértéke hatvan, illetve ötven százalék, napi felső határösszeggel. Ezért kiemelt jelentőségű a munkavállaló számára a bekövetkezett baleset üzemi jellegének elismerése, a munkáltató szempontjából pedig ennek vitatása. A foglalkoztató sok esetben azért kísérli meg elkerülni a munkahelyi baleset elismerését, mert tudja, hogy nagy összegű, de előre meg nem becsülhető mértékű megtérítési felelősséget kell viselnie. Kezdetben sokszor nem látható pontosan milyen pénzügyi kockázattal jár a munkahelyi baleset elismerése, mivel ekkor még nem ismert a baleset jövőbeni kimenetele (a sérültnek lesz-e tartós, esetleg maradandó egészségkárosodása, halálossá válik-e a baleset).

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve a tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha a munkáltató a sérülést nem tekinti munkabalesetnek, erről étesítenie kell a sérültet, halála esetén hozzátartozóját. Az értesítésnek pontosan tartalmaznia kell a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget. A bejelentett baleset üzemi baleset jellegéről és arról, hogy jogosultságot ad-e a társadalombiztosítási ellátások körében baleseti ellátások igénybevételéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt. Ez a döntést a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozza meg. Ha a munkáltatónál nincs kifizetőhely, akkor a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal járási hivatala jár el (példának okáért Budapest Főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatal). A határozat igen nagy jelentőségű, mert az üzemi balesettel összefüggésben baleseti ellátást csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén lehet igénybe venni. Amíg a határozat nem áll rendelkezésre, a sérült munkavállaló csak az általános ellátásokat (pl. gyógyszer vásárlása térítési díjjal, baleseti táppénz helyett táppénz) veheti igénybe. Amennyiben a baleset üzemi jellegét később állapítják meg, akkor a baleseti jellegből adódó különbözetet (betegszabadságra járó távolléti díj, táppénz helyett baleseti táppénz) később megfizetik.


3. Az üzeminek el nem ismerhető balesetek

Munkabalesetnek minősül a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben bekövetkező baleset, vagyis ha a munkavállaló szokásos munkáját végzi, esetleg egyedi utasítást hajt végre, illetve a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező műveleteket végzi. A munkavállaló figyelmetlensége, kapkodása, hibája, gondatlan magatartása sok esetben közrehat a baleset bekövetkezésében. Ez a körülmény azonban nem akadálya a baleset üzemivé nyilvánításának, mert az elismerést kizáró okok között ez a körülmény nem szerepel.

Társadalombiztosítási szempontból azonban nem ismerhető el a baleset üzemi balesetnek például az engedély nélkül végzett munka, vagy a munkahelyi rendbontás során bekövetkező baleset, tehát ezekben az esetekben a sérült magatartásának jelentősége van.

A baleset üzemivé nyilvánítását kizáró esetek:
•    Nem ismerhető el üzemi balesetnek az a baleset, amely részben, vagy egészben a sérült alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be. Az ittas vagy kábítószeres állapotot objektív mérési módszerrel kell megállapítani.
•    A munkahelyi rendbontás során bekövetkező sérülések valamennyi munkafegyelmi vétséget magukban foglalják kezdve a munkahelyi verekedéstől az engedély nélküli munkahely elhagyásig. (munkahelyi verekedés, dühkitöréses rongálás)
•    A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka közben bekövetkezett sérülés szintén nem ismerhető el üzemi balesetnek.
(Az autószerelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az udvaron lévő fáról lehajló ágakat lemetszi, eközben a csúszós földön megcsúszik – a munkavégzés munkaköri feladataihoz nem tartozik és engedély nélkül végezte)
•    Nem üzemi jellegű a baleset akkor sem, ha a munkavállaló a sérülést szándékosan okozta magának. Itt meg kell azonban jegyezni, hogy nem könnyű annak megállapítása, és természetesen a bizonyítása sem, hogy a baleset nem véletlenül, hanem szándékos magatartás következtében történt. Ritkán előforduló eset az az üzemiséget kizáró magatartás, amikor a hozzátartozó halálának szándékos okozása miatt nem részesülhet baleseti ellátásban a hozzátartozója halálát szándékosan okozó személy.

Egyik leggyakoribb kizáró ok a baleset üzemivé nyilvánítása körében az a magatartás, amikor a sérült a baleset bejelentésével, vagy az orvosi segítség igénybevételével szándékosan késlekedik.
Ez a késedelem részben hosszabb, költségesebb gyógytartamot eredményezhet, részben bizonyos kizáró okok, például ittasság leplezését szolgálhatja. Itt sem szabad azonban pusztán a baleset időpontja, és az orvos felkeresésének időpontja közötti időtartam hosszát alapul venni az elutasításhoz. Igen gyakran előfordul, hogy egy átlagos élettapasztalatú személy alappal bízhat abban, hogy sérülése nem olyan súlyos, hogy azonnal orvoshoz kellene fordulnia. Bízhat abban, hogy házi gyógymódokkal javulni fog sérülése, mondjuk egy bokaficam. Ez esetben a késői orvoshoz fordulás szándékossága, mint üzemi balesetté minősítést kizáró ok, nem állapítható meg.
Ha a baleset üzemiségét kizáró ok áll fenn, az üzemiség elismerése iránti kérelmet elutasító határozatban ezt pontosan, az elismerést kizáró jogszabályi rendelkezések és a bizonyítékok megjelölésével meg kell indokolni. Az elutasító döntés természetesen megtámadható jogorvoslattal.


4. Az üzemi balesettel kapcsolatban igénybevett társadalombiztosítási ellátások megtérítésére vonatkozó felelősség

Az üzemi balesettel kapcsolatban igénybevett társadalombiztosítási ellátások megtérítésére vonatkozó felelősség a munkahelyi balesetért a foglalkoztató számára igen súlyos kötelezettséget jelent.

A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült baleseti ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy  ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetve ha ő vagy alkalmazottja vagy tagja a balesetet szándékosan idézte elő.

A bírói gyakorlat szerint a társadalombiztosítási szerv a foglalkoztatóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel, ha a munkavédelmi szabályt kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el. Más a helyzet akkor, ha maga a munkáltató vagy megbízottja (ilyen az alkalmazott is) a munkavédelmi szabályokat megszegi, és emiatt történik a baleset. Ilyen esetben a sérült esetleges közrehatásának jelentősége nincsen, azaz, a munkáltató csak akkor mentesülhet a megtérítési kötelezettség alól, ha a baleset kizárólag a sérült magatartásának tudható be, abban másnak szerepe nem volt (Kúria a KK 25. számú állásfoglalása).

A megtérítési felelősség keretében a ténylegesen igénybevett baleseti ellátások megtérítésére kötelezi a foglalkoztatót az ellátást megállapító társadalombiztosítási igazgatási szerv: így a folyósított baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti hozzátartozói nyugellátás visszafizetésére.

A felelősség igen szigorú, mivel a munkáltató csak akkor mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült szabályellenes magatartása okozta. Ha a foglalkoztató bármilyen csekély mértékben megszegte a munkavédelmi szabályokat, megtérítési felelőssége a baleset miatt igénybe vett teljes baleseti ellátásra kiterjed.

A felelősség érvényesítésével kapcsolatos eljárásban akár a közigazgatási szakaszban, akár a bírósági peres eljárásban sor kerülhet a sérült tanúként történő meghallgatására. A meghallgatás célja a munkahelyi baleset pontos körülményeinek feltárása, a vonatkozó munkavédelmi szabályokkal kapcsolatos információk beszerzése. A megtérítési eljárás nem a sérült munkavállalóval szemben folyik. A felelősség kérdésében hozott döntés az ő helyzetét nem érinti, a részére megállapított ellátások csökkentése, esetleg megszüntetése nem fog bekövetkezni. Idézés esetén a tanúkénti meghallgatáson a sérült köteles megjelenni és igazat mondani. A meghallgatáson megkérdezhetik, hogy a munkáltató hogyan teljesítette a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzés ellenőrzését, folyamatos volt-e ez a tevékenység, milyen tett a munkáltató a szabályszerű munkavégzés biztosítása érdekében



5. Néhány eset megtérítési eljárás bírósági gyakorlatából

A munkáltató a megtérítési eljárásban csak akkor tud mentesülni a fizetési kötelezettség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült szabályellenes magatartása okozta. Ha a foglalkoztató bármilyen csekély mértékben megszegte a munkavédelmi szabályokat, megtérítési felelőssége a baleset miatt igénybe vett teljes baleseti ellátásra kiterjed. A közigazgatási perben a társadalombiztosítási szerv gyakran arra hivatkozik, hogy a munkáltató az általános munkavédelmi követelményeket szegte meg. Erre mutatunk néhány példát.

a)    A hegesztő munkavállalónak elfogyott az alapanyaga, ezért a vezető nélküli munkaterületen lévő gyalog kíséretű elektromos targoncával akart anyagot szállítani. A munkavállaló a targonca kezelése közben megsérült. A targonca kezelésére a műszakvezető volt jogosult, aki az indító kulcsot íróasztalába zárta, de a fiók kulcsát az asztalon hagyta. A sérült önkényesen nyitotta ki az asztalfiókot és indította el a targoncát. A társadalombiztosítási szerv arra hivatkozott, hogy a műszakvezető nem ellenőrizte a targonca illetéktelen használatát, nem ellenőrizte a sérült munkavégzését, a kockázatértékelés erre nem tartalmazott kifejezett szabályt, továbbá a munkáltató nem szervezete meg a munkát.
Valóban hibázott-e a munkáltató? Ha megállapítható bármilyen típusú és mértékű szabályszegés, akkor már nem állapítható meg, hogy a balesetet kizárólag a sérült munkavállaló kizárólagos szabályellenes magatartása okozta. Ebben az esetben pedig a sérült közrehatása ellenére a munkáltató a nyújtott baleseti ellátások teljes körét megtéríteni köteles az állam számára.
A másodfokú bíróság végül azt állapította meg, hogy az alapanyaggal való ellátottság hiánya, valamint a sérült önkényes, utasításellenes magatartása nem valósított meg a munkáltató részéről munkavédelmi szabályszegést.


b)    A munkavállaló a védőkorláton átmászott, hogy a ventillátorház tetejét is letakarítsa. Erre vonatkozóan kifejezett utasítást nem kapott. A ventillátorház teteje beszakadt a súlya alatt és ő padozatra esett. Kiderült, hogy már korábban is, utasítás nélkül is takarították létráról a tetőt. Ezt pedig azt bizonyította, hogy a munkáltató nem ellenőrizte a munkavégzést.
A munkáltató terhére rótták azt is, hogy az utasítás pontatlan volt és a munkavédelmi oktatás erre nem terjedt ki, továbbá a takarítással kapcsolatos kockázatokat a kockázatértékelés is feltárhatta volna.
Mennyire részletesnek kell lennie egy munkáltatói utasításnak és mit jelent a kellő hatékonyságú ellenőrzés? A munkáltatói utasítás kiadásánál, annak egyértelműsége érdekében figyelembe kell-e venni a munkavállaló azon pszichés adottságát, hogy a feladat megértése számára gondot okoz?
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a sérült olyan feladatot kapott, melyhez rendelkezett olyan ismeretekkel és jártassággal, amely a biztonságos munkavégzés szükséges. A munkáltató kockázatértékelése kiterjedt a nagytakarításra is. A kijelölt közlekedési útvonalakon kívül, veszélyes munkaterületen tartózkodni tilos. Ebből következően ott munkát végezni sem lehet. Nincs olyan előírás, hogy a takarításra vonatkozó utasításnak ki kell terjednie arra is, hogy hol nem lehet takarítani.

A Kúria azt is kimondta, hogy a munkáltató ellenőrzése nem azonos a munkavállaló melletti állandó jelenléttel, a munkavégzés folyamatos felügyeletével.


6. A munkavállaló büntethetősége, ha munkavédelmi jellegű feladatait elmulasztotta

Munkavédelmi szabályszegés miatt közigazgatási bírsággal sújtható a természetes személy (munkavállaló) is. A közigazgatási bírság összege jogsértésenként (akár egy eljáráson belül is) legfeljebb 500.000 Ft-ig terjedhet.
Ezzel a Mvt. létrehozza - a munkavállaló munkaviszonyon alapuló szerződéses felelősége és a munkáltató objektív munkavédelmi felelőssége mellett - az egyén közigazgatási felelősségét, pontosabban felelősségre vonhatóságát.

Közigazgatási bírság szabható ki, ha
-    munkavédelmi szabályszegés aktív magatartással, vagy mulasztással
-    a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi;
-    az ellenőrzési kötelezettségét megsérti, ha feladatkörében eljárva, e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri;
-    a munkabalesettel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos szabályokat megszegi (a nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése késedelmes teljesítése, vagy valótlan adat közlése, eltitkolása, kivizsgálásának megakadályozása);
-    a munkavédelmi képviselőt munkájában akadályozza.