A szakszervezet és az üzemi tanács, - ez a két, alapvetően eltérő rendeltetésű szervezet - a munkáltató „partnere”, feltéve, hogy a munkavállalók éltek kollektív jogaikkal és szakszervezet formájában megszervezik magukat, illetve üzemi tanácsot választanak a telephelyen, székhelyen.

A munkavállalók aktivitásán múlik tehát, hogy élnek-e az Mt-ben biztosított jogaikkal. A munkavédelemről szóló törvény egészen más megközelítésen alapul. A munkavédelem olyan központi kérdése a munka megszervezésének, hogy a munkáltatót arra kényszeríti, a munkavállalók képviseletét maga szervezze meg és működtesse. A munkáltató számára tehát a munkavédelmi képviselet létrehozása kötelező (a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása). Ez a jogszabályi kötelezettség egyrészt azon a felismerésen alapul, hogy a munkavédelemnek a szervezeti működésbe bele kell épülnie, másrészt pedig a munkavállaló személyes részvétele (bevonása és bevonódása nélkül) nem is lehet hatékony.

A munkavédelmi képviselő a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetés és érdekképviselet munkahelyi szintű megjelenítője. Kötelező munkavédelmi képviselő választást tartani azon munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő. Ha nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra a munkáltatónak a munkavállalókkal munkavédelmi tárgyú kérdésekben akkor is tanácskoznia kell.

A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással 5 évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt. az üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Ahol a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, munkavédelmi bizottságot kell alakítani. ilyen esetben a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat a bizottság gyakorolja.

A munkáltatónak biztosítani kell, hogy a munkavédelmi képviselő gyakorolnia jogosítványait.
A munkavédelmi képviselő jogosult megvizsgálni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotát; az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtását; a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítését.
A munkáltató meghatározott döntései előkészítésében, valamint a munkabalesetek kivizsgálásban részt vehet, tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat, egyben javaslatot tehet a munkavédelmet érintő minden kérdésben. A munkavédelmi képviselő a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt vehet igénybe, ilyen kérdésekben megbeszélést folytathat a felügyeletekkel.

A munkavédelmi képviselő köteles a választókkal való kapcsolatot tartani, érdekükben eljárni, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretein belül a munkáltatóval együttműködést kialakítani, a működése során birtokába jutott üzemi, üzleti titkokat megőrizni.

A munkáltató köteles a munkavédelmi képviselői jogok gyakorlásának feltételeit megteremteni. A munkáltatónak biztosítania kell fizetett munkaidő-kedvezményt, a szükséges eszközöket, és a továbbképzésben való részvétel lehetőségét. A munkavédelmi képviselőt jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti, olyan munkajogi védelem illeti meg, mint a választott szakszervezeti tisztségviselőt.

A munkavédelmi képviselőn túl az Mvt. további egyeztetési szinteket is meghatároz munkavédelmi kérdésekben.

Munkavédelmi bizottság: ha a munkáltatónál a (telephelyenként, részlegenként) megválasztott munkavédelmi képviselők száma legalább 3, a képviselők önmagukból munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. Ilyen esetben a fenti jogokat − ha azok a munkavállalók összességét érintik − a bizottság, ha csak az adott telephely, részleg dolgozóit érintik, az ott működő munkavédelmi képviselő gyakorolja. A bizottság tárgyalásán − a bizottság kezdeményezésére − a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.

Központi munkavédelmi bizottság: bonyolultabb, több szinten szervezett munkáltatóknál a munkavédelmi bizottsági struktúra is iogazodhat a vállalat szerkezetéhez. A helyi (szervezeti egység) szinten működő munkavédelmi bizottságok létrehozhatnak központi munkavédelmi bizottságot. Ez legfeljebb 15 fős testület lehet, mely központi szinten a munkavédelmi képviselő jogait gyakorolja.

Paritásos munkavédelmi testület: ha a munkáltató legalább 20 főt foglalkoztat, az összmunkáltatói szinten létrehozott testületben egyenlő számban vesznek részt a munkáltató képviselői, valamint a munkavédelmi képviselők által maguk közül jelölt személyek. A paritásos testület a munkavédelmi képviselők jogkörét nem érintve, további jogosítványokat gyakorol, így:
-    évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
-    megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
-    állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.
A paritásos munkavédelmi testület összetételénél és hatáskörénél fogva olyan jelentőséggel bír, hogy célszerű lehet működését a munkáltató felsővezetői szintjéhez rendelni, vagy legalábbis a munkáltató szervezeti struktúrájában a megfelelő szinten elhelyezni.

A munkavédelmi képviselet szabályai szerint paritásos munkavédelmi testületet kell létrehozni a legalább 20 munkavállalót foglalkoztató, munkavédelmi képviselővel rendelkező munkáltatónál.
A paritásos testület vegyes testület, melyben egyenlő számban vesznek részt a munkáltató, illetve a munkavállalók képviselői. A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.

Indokolt szólni a választással és működtetéssel járó költségekről és kockázatokról is. Az ország területére kiterjedő működésű munkáltatónál a választás megszervezése és lebonyolítása költségigényes. Ki kell alakítani a választási körzeteket, a szavazás feltételeit biztosítani kell munkaidőben, a szavazás eredményeképpen a bizottságot működtetni kell.
A munkavédelmi képviselők választásának megszervezése „országos szintű mozgósítást” igényel.
A választásban érdekelt a szakszervezet is, mivel a képviselő munkajogi védelem alatt áll; ezért a szakszervezet tagjainak védelmét ilyen képviselet megszerzése által növelheti. A választás megszervezésével egyidejűleg felmerülhet az igény, hogy a munkavállalók üzemi tanácsot is válasszanak. Ilyen irányú kezdeményezést pedig a munkáltató nem utasíthat el és ebben az esetben a mindkettőt le kell bonyolítani.
További költséget eredményezhet az is, hogy a választás eredménytelensége, illetve érvénytelensége esetén a választást kötelező megismételni.

A munkavédelmi képviselőt megillető juttatások, illetve előnyök az alábbiak:
-    havonta munkaidejének 10 %-át erre a tevékenységre fordíthatja,
-    szükséges eszközök, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételek biztosítása,
-    a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetősége rendes munkaidőben; és
-    a felmondással szemben munkajogi védelem illeti meg.

Ugyanakkor a munkavédelmi képviselet létrehozása nem munkáltatói mérlegelés kérdése. A képviselet létrehozását és működtetésének megfelelőségét (akadályoztatás hiányát) a munkavédelmi hatóság ellenőrizheti.
Ez utóbbi szabály gyakorlati alkalmazása során felmerült jogvitában már állásfoglalt a Kúria is (1812/2008. számú munkaügyi elvi határozat).
„Ha a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók létszáma a 20 főt eléri, a munkavédelmi képviselő választás megtartása kötelező, a munkáltató annak lebonyolítását, feltételeinek biztosítását nem mellőzheti arra hivatkozva, hogy a munkavállalók a választást nem kezdeményezték (1993. évi XCIII. törvény 70/A. §).”
A munkavédelmi képviselő, aki a biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében fellép a munkáltatóval szemben, védelmet szolgálja az Mvt. 76. § (1) bekezdés rendelkezése, amelynek megalkotására Magyarországot a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv 11. cikk (4) bekezdése, továbbá a 2000. évi LXXV. törvénnyel kihirdetett munkavédelemről szóló 155. számú ILO egyezmény kötelezi.